Európai Régészeti Tanács Albániában tartott közgyűlést

Először tartotta közgyűlését Albániában, a világörökségi listán szereplő Saranda-Butrintban az Európai Régészeti Tanács (EAC).

Wollák Katalin régész, a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ főtanácsosa elmondta az MTI-nek, hogy a találkozó elsődleges témája a régészeti örökség védelméről szóló 20 éves máltai egyezmény értékelése volt.
Az EAC az Európa Tanács égisze alatt jött létre, jelenleg 28 ország állami (régészeti) örökségvédelmi intézmény a tagja. Az 1992-ben Magyarország által is aláírt, az európai régészeti örökség védelmét szabályozó máltai egyezmény értelmében a kormányoknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a lelőhelyek ne semmisüljenek meg. Az egyezményt aláíró tagállamok vállalták, hogy törekszenek a fejlesztési és régészeti követelmények összehangolására. Albánia két éve csatlakozott az egyezményhez.
A tervezéseket, a fejlesztést, a beruházásokat az örökségvédelmmel összefüggésben tárgyalták. A tagországok többségében alkalmazzák azt az ajánlást, hogy a fejlesztőnek kell fizetnie a régészeti költségeket, amennyiben el akarja pusztítani a régészeti örökség elemeit. Az ajánlásnak ezeket a részeit kitűnően alkalmazzák a tagállamok – jegyezte meg az EAC alelnöke.
Mindenhol nagy területeket tártak fel, hatalmas leletanyag került elő, ezt a legtöbb országban befogadják az erre hivatott intézmények, de van, ahol nem. Angliában például akkor kerülnek közgyűjteménybe a leletek, ha a tulajdonos ehhez hozzájárul. Magyarországon viszont szigorúan csak állami tulajdonban lehetnek a régészeti leletanyagok – magyarázta az archeológus.
A kongresszuson vizsgálták azt is, hogy a hatalmas tudományos információhalmaznak, amelyet a nagy léptékű feltárások hoztak, megtörtént-e a tudományos feldolgozása, ahogy ez elvárható lenne, de ezen a téren változó az eredmény.
“A régésztre fordított összeg hasznáról meg kell értetni, hogy általa saját országunk történelmét jobban megismerjük, és a múltban lezajlott folyamatokat jobban tudjuk követni, át tudjuk adni a gyerekeinknek, a következő generációnak, ezen a téren nemcsak Magyarországnak, de más országoknak is van tennivalója, és ez minden előadó érintette” – hangoztatta a régész.
Angliában már 8-10 éve működik az örökségkör elmélet, amely négy elemből áll: a legfontosabb a történeti környezet megértése, utána az értékelés, hogy a leletek mit jelent az országnak, az értékelés segít a régészeti elemek fenntartásban, és ha ezt elvégzi, élvezni tudja a régészeti eredményeket, ha az élvezet elmélyül, ez jobban segít a megértésben.
Albánia hihetetlenül gazdag antik emlékekben a hellenizmustól a kora középkorig, és ezeknek a feltárásába, bemutatásába több európai ország is bekapcsolódott. Nagyon komoly régészeti kutatási programok zajlanak és igen előremutató, hogy az albánok hogyan építenek kapcsolatokat Európában és Amerikában annak érdekében, hogy az ottani támogatást bevonva ezeken a helyszíneken nagyon szép eredményeket tudjanak fölmutatni.
“Turisztikai helyszínekről van szó, csak az utak állapota gátolja meglátogatásukat. Butrint, Gjirokastra olyan ékszerdoboz, amelyet muszáj megnézni, mert csoda” – emelte ki Wollák Katalin.

forrás: mti.hu

Category : Hírek