NévjegyVisszahoznák Babilon-t a homályból
Babilon kincseire egykor csodálkozva nézett minden nép, a város egyike volt az ókori világ legnagyobb dicsőségeinek, függőkertjeit például a hét csoda között találjuk. Most azonban a négyezer éves múlttal rendelkező, szinte még feltáratlan város romokban hever, ízléstelen paloták, kosárlabdagyűrűk maradványai és a látogatókat a 2500 éves kőoroszlánok megmászásától elrettentő válaszfalak szegélyezik Babilon örökségeit. Köszönhető mindez Szaddam Husszeinnek és nemkülönben az amerikai hadseregnek.
A négyezer évvel ezelőtt alapított város tíz mezopotámiai dinasztia otthona volt, a civilizáció egyik legkorábbi bölcsőjeként, valamint az írás megszületésének hazájaként tekintünk rá. Azonban bukása után fosztogatások áldozatává lett, a népcsoportok konfliktusainak kereszttüzében az elhanyagoltság lett úrrá rajta, s végtelenül dicstelenné vált a történelemben betöltött korábbi szerepéhez képest.
Az utóbbi években az iraki hatóságok újranyitották a turisták előtt Babilont, remélve, hogy egy napon talán a világ minden szegletéből idesereglenek a látogatók. Azonban a helyszín figyelemreméltó régészeti értékei, s lenyűgöző látványa ellenére mindezidáig az ókor szépségei iránt érdeklődő turistáknak csupán töredéke jutott el a kultúrák metszéspontjába, Babilon városába.
A Bagdadtól mintegy 85 kilométerre délre (az ellenőrzőpontoktól függően maximum kétórányi autózásra) található település még mindig magán viseli Szaddam Husszein volt iraki diktátornak a város helyreállítására irányuló erőltetett, kultúraromboló kísérleteit, valamint az amerikai csapatok 2003-as megszállásának nyomait. „Babilont is elfoglalták, ahová senkit sem engedtek be” – emlékezett vissza az iraki Husszein Szaheb arra a napra, amikor amerikai tankok masíroztak be, majd állították fel táborukat a szebb napokat látott városban.
A 20. század eleji ásatások során az európai régészek figyelme a kulcsfontosságú régészeti emlékek felé fordult. Ilyen volt például az Istár kapu sárkányokkal díszített, mázas téglaalkotása, amelyet i. e. 575-ben II. Nabukodonozor (II. Nabú-kudurri-uszur) király parancsára építettek fel a város nyolcadik bejárataként. A régészeti kincs felújított változata ma a berlini Pergamon Múzeumban található, a Babilonba látogatók csak egy replikát láthatnak. Az ősi település egykori dicsőségének maradványai, a városfal nagy részével egyetemben még mindig érintetlen.
A későbbi, Szaddám uralma idején kivitelezett ásatások és leletmentések inkább rablómunkáknak nevezhetők, idézi az iraki régészek véleményét Arwa Damon, a BBC tudósítója. Haj Katt Mussza iraki régész emlékeztetett, hogy az 1980-as évek hatalmas újjáépítési munkálatainak keretében Szaddam az ősi palota romjainak tetején Nabukodonozor lakóhelye replikájának felhúzását rendelte el. Az újbabiloni királyhoz hasonlóan a diktátor is a téglákra vésette nevét: „Nabukodonozor fia, Szaddam által építtetett Irak dicsőségére.”
Az öbölháború után a diktátor egy modern, ám a sumér nép zikkurátjára hajazó palotát kezdett el építtetni magának a romok tetején. Amikor az amerikai erők 2003-ban megérkeztek, elfoglalták a Nabukodonozor palotájának szomszédságában lévő, az Eufráteszre néző palotát, s szintén ott hagyták kézjegyüket. Manapság elnyűtt kosárlabdagyűrűk maradványai és a látogatókat a 2500 éves kőoroszlánok megmászásától elrettentő válaszfalak szegélyezik Babilon örökségeit.
Az eddig csupán két százalékban feltárt Babilon még az “új Irakban” is állandó fenyegetettséggel kénytelen szembenézni. Husszein Al-Ammari idegenvezető elmondása szerint egy olajvezeték húzódik az ősi város keleti részén. „Ez keresztülmegy Babilon külső falán is” – fejtette ki aggodalmát. A restaurálási hiányosságok ellenére Babilont évente egy kisszámú turistacsoport mindig felkeresi, még akkor is, ha csak Szaddám márványpalotáit csodálhatják meg, hiszen ez is lassan történelemmé válik.
forrás: mult-kor.hu
Category : Hírek
